Ugrás a tartalomra

Ugyanaz a szöveg, négy szint

Lewis Carroll „Alice Csodaországban” című művének eleje, angolból lefordítva láncunkkal a négy szint mindegyikén. Mellette egy referenciafordítás, kézzel készítve és lektorálva.

Eredeti szöveg

Alice was beginning to get very tired of sitting by her sister on the bank, and of having nothing to do: once or twice she had peeped into the book her sister was reading, but it had no pictures or conversations in it, “and what is the use of a book,” thought Alice “without pictures or conversations?”

So she was considering in her own mind (as well as she could, for the hot day made her feel very sleepy and stupid), whether the pleasure of making a daisy-chain would be worth the trouble of getting up and picking the daisies, when suddenly a White Rabbit with pink eyes ran close by her.

There was nothing so very remarkable in that; nor did Alice think it so very much out of the way to hear the Rabbit say to itself, “Oh dear! Oh dear! I shall be late!” (when she thought it over afterwards, it occurred to her that she ought to have wondered at this, but at the time it all seemed quite natural); but when the Rabbit actually took a watch out of its waistcoat-pocket, and looked at it, and then hurried on, Alice started to her feet, for it flashed across her mind that she had never before seen a rabbit with either a waistcoat-pocket, or a watch to take out of it, and burning with curiosity, she ran across the field after it, and fortunately was just in time to see it pop down a large rabbit-hole under the hedge.

Lewis Carroll, Alice's Adventures in Wonderland (1865), I. fejezet. Közkincs.

Referenciafordítás

Kézzel készítve és lektorálva, gépi fordítás nélkül.

Alice kezdett nagyon belefáradni abba, hogy a parton üldögél a nővére mellett, és nincs semmi dolga: egyszer-kétszer belekukkantott a könyvbe, amelyet a nővére olvasott, de nem voltak benne sem képek, sem párbeszédek. „És mire jó egy könyv – gondolta Alice – képek és párbeszédek nélkül?”

Így hát azon tűnődött magában (már amennyire tőle telt, mert a forró naptól nagyon álmosnak és bambának érezte magát), vajon megéri-e a koszorúfonás öröme azt a fáradságot, hogy felkeljen és leszedje hozzá a százszorszépeket, amikor hirtelen közvetlenül mellette elszaladt egy rózsaszín szemű Fehér Nyúl.

Ebben még nem volt semmi különösebben figyelemre méltó; és Alice azt sem találta túlságosan furcsának, hogy a Nyulat így hallja beszélni magában: „Jaj, istenem! Jaj, istenem! El fogok késni!” (amikor később végiggondolta a dolgot, eszébe jutott, hogy ezen csodálkoznia kellett volna, de akkor az egész teljesen természetesnek tűnt); de amikor a Nyúl még egy órát is elővett a mellényzsebéből, rápillantott, aztán továbbsietett, Alice talpra ugrott, mert hirtelen átvillant az agyán, hogy még soha azelőtt nem látott nyulat sem mellényzsebbel, sem órával, amelyet onnan elővehetne, és a kíváncsiságtól égve átszaladt utána a mezőn, és szerencsére épp még láthatta, amint beugrik a sövény alatti nagy nyúlüregbe.

Alap

1 keresztlektorálás

Ennek a részletnek a gépi fordításai előkészületben vannak.

Minőség

1 keresztlektorálás

Ennek a részletnek a gépi fordításai előkészületben vannak.

Prémium

2 keresztlektorálás

Ennek a részletnek a gépi fordításai előkészületben vannak.

Kiválóság

2 keresztlektorálás

Ennek a részletnek a gépi fordításai előkészületben vannak.

Használt beállítások: hűség „Hű”, a nyelvhez igazított nevek, a célnyelv párbeszéd-tipográfiája.